A szőlőművelés és a bortermelés évszázadok óta hozzátartozik a monoriak mindennapjaihoz. Volt idő, amikor szinte minden tősgyökeres monorinak pincéje volt, és saját borával kínálta a vendégeit. A szőlővel, pincével nem rendelkező itteni lakost a borosgazdák még ma is csak „gyüttment”-nek tituláljak.

Monor területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. A feltárt régészeti leletek azt bizonyítják, hogy éltek itt a réz- és a bronzkorban, majd a kelták, a szarmaták és az avarok nyomait is megtalálták a kutatók.

Településünk első hiteles írásbeli említésével egy – Zsigmond király által – 1398-ban kiadott oklevélben találkozunk, amelyben Maróti János székely ispánt beiktattak birtokába.

A monori szőlőtelepítések 1446-tól az egri Káptalan birtokcseréjétől feltételezhetők, ugyanis 1446-tól Eger város katolikus egyháztanácsa lett Monor földbirtokosa. Az egri szőlő- és borkultúra hatására, a Káptalan ösztönzésére történtek meg a szőlő ültetések.

Az 1861. évi második katonai felmérés térképlapja a szőlős területeken belül pincéket is feltüntet a Strázsa-hegyen, a Téglagyári-dűlőben, és a Kutya-hegyen. Pincék már régebben is voltak, csak a korábbi térképeken a szőlőterületen belül nem tüntették fel azokat. A löszbe vájt monori pincék gádorjai mélyen vezetnek le a bortároló részhez. Több pince még ma is téglázatlan. A pincegádorok előtti régi kamrák sárfalból készültek, nádfedélzettel néhány kamrát fazsindellyel borítottak. A pincekamrák mögött létrejött gádorok sora adja a pincesorok egyes részein megfigyelhető sajátos „bakhát”-hatást.

A Strázsa-hegy alján 1993 májusában avatták fel az egyméteres, diófából készült Orbán-szobrot (Szent Orbán a szőlőtermesztők védőszentje). A város lakói minden évben, Orbán nap alkalmából műsoros ünnepséget tartanak ezen a helyen. A Strázsa-hegyen 2002 őszén elkészült egy modern kilátó, amelyről nem csak a pincefalu és Monor, de több környező település, sőt a budai hegyvidék is jól látható.

2009 tavaszán adták át az Ezer Pince Szőlészeti és Borászati Tanösvényt, mely tematikáját tekintve a hazai szőlészetet, borászatot, illetve a helyi értékeket és hagyományokat hivatott bemutatni. A tanösvény gyalogosan egész évben járható. A kiindulópontok autóval is megközelíthetők.

A szőlőterületektől elkülönült pincefalu egyedülálló értéke a varosnak, sőt a maga nemében páratlan Magyarországon is. Jelenleg a Strázsa-hegyi pincefaluban közel ezer pince, illetve présház tálalható.